Az alábbiak régebbi idézetek. A hazai cionsajtó 2006-ban teljesen elhallgatta azt a nagy jelentőségű hírt, amikor Moralest, mint az első indián elnököt megválasztották. Egyedül csak Chavezről adtak mindig fekete híreket, de most már Venezuela olyan erős hatalom lett, hogy már nem rágalmazzák olyan veszett dühvel őket, mint korábban. Boliviát most az teszi érdekessé, hogy az eddigi fejlődési folyamatukat ez a Rózsa-Edu-féle terrorista banda átmenetileg megzavarta. Annyi haszon azért lett ebből az ügyből, hogy Boliviában is lelepleződtek a nemzetközi terroristák és nálunk is. Nálunk ezt még agyonhallgatják. Tudnunk kell, hogy a két ország elleni uszítás honnan származik? Ezeket az aljas koholmányokat amerikai lapokban sütik ki, amit aztán átvesznek más világlapok is. A hazai bérsajtó csak ezeket visszhangozza. Igen fontos Kuba és Castro ügyére kitérni. Itt a lényeg az hogy Kuba sokáig volt amerikai gyarmat és az USA-hoz való közvetlen közelsége nagy nyomás volt mindig az országra és a kubaiaknak elegük lett az amerikai elnyomásból. Amikor 1962-ben a kommunista Castro hatalomra került a szegények oldalán voltak, hiszen ez volt az ország többsége, de ehhez – sajnos – marxista-kommunista ideológiát választottak és szovjet gyámkodást. Azóta eltelt fél észázad és ott nem a kommunista ideológiát nézik már az emberek, hanem azt, hogy Castro megvédte őket az amerikaiaktól. Utálják Amerikát, mert ötven éven át gazdasági bojkottban is tartotta őket. Azon kívül a kubai vegyes lakosságú színes nép fajilag is, szokásaiban is Dél-Amerikához kötődik és nem az idegen jenkikhez. Tehát a többi ország rokonszenve most Kubához nem a kommunista rendszer miatt van, hanem az azonos Amerika-ellenesség és kapitalizmus-ellenesség miatt. Amit újabban már globalizmusnak neveznek és ezt nemcsak ott, de az egész világon megutálták.
MORALESRŐL 2005-ben
Az új bolíviai elnök, Evo Morales terroristának nevezte George Bush amerikai elnököt. Szerinte az iraki háború állami szintre emelt terrorizmus. Az indián származású bolíviai elnök ugyanakkor magasztalta Fidel Castrót és Hugo Chávez venezuelai elnököt. Terroristának nevezte George Busht Evo Morales megválasztott bolíviai elnök az al-Dzsazíra arab műholdas televíziónak adott nyilatkozatában. Morales kijelentette: "egyetlen terroristát ismerek a világon, és az Bush". Szerinte az amerikai elnök katonai beavatkozásai más országokban, mint amilyen az iraki háború is volt, nem más mint állami szintre emelt terrorizmus. Bolívia és Dél-Amerika első indián származású elnöke megválasztása utáni első sajtóértekezletén kilátásba helyezte: megakadályozza, hogy Washington a kábítószer-csempészek elleni küzdelem ürügyén erősítse katonai jelenlétét az Andokban lévő országban. Ugyanakkor magasztalta Fidel Castrót, és az ugyancsak Egyesült Államok-ellenes nézeteiről ismert Hugo Chávez venezuelai elnököt. (MTI) 2005.dec.11.
MORALESRŐL 2006-ban
Morales saját politikai pártot is létrehozott, a Mozgalom a Szocializmusért (Movimiento al Socialismo, rövidítése: MAS, spanyolul azt jelenti: több). Komolyabb nemzetközi figyelem 2002-ben irányult rá, amikor meglepetésszerűen másodikként végzett az akkori elnökválasztáson. Morales mostani sikerét elsősorban Manuel Rochának, az USA bolíviai nagykövetének tulajdonítja, aki számos elmarasztaló nyilatkozatot tett közzé róla. A kokatermelést felszámoló törekvései miatt a szépszámú termelő és az alsóbb néprétegek körében gyűlölt USA képviselőjének negatív nyilatkozatai ugyanis az ő malmára hajtották a vizet. Már elnökké választása előtt csatlakozott azokhoz, akik szerint a bolíviai gázkincs kiaknázására alapított nemzetközi konzorcium túl sok profitot tartana meg magának (a megkötött szerződések szerint Bolíviának csupán az eljövendő nyereség 18 százaléka jutna). Az indián elnök 50 százalékot akar, de pártja nem zárkózna el a gáz- és olajipar teljes államosításától sem. Az ezzel kapcsolatos korábbi erőszakba hajló tiltakozások (az első és a második bolíviai gázháború) szervezésében is részt vett. A második, 2005-ös tiltakozássorozat végül Carlos Mesa előző elnök posztjába került. Az ezt követő elnökválasztáson nyert Morales. (origo,2006.jan.23)
CHAVEZRŐL 2006-ban
Az egykori ejtőernyős tiszt egy 1992-es sikertelen puccsban mutatta meg magát először, majd börtönbüntetése letöltése után politikai pályára lépett. 1998-ban földcsuszamlásszerű győzelemmel választották elnökké, 2000-ben az új alkotmány alapján kiírt újabb választást ismét ő nyerte. 2002-ben katonai puccsot hajtottak végre ellene, de két napon belül már megint az elnöki poszton állt, miután a nagy utcai tüntetések és a Chávez-hű katonaság felkelésével fenyegetett új kormány összeomlott. Populista intézkedéseivel nagy népszerűségnek örvend a szegények körében, de a gazdag elitet becsmérlő nyilatkozataival kivívta a tehetősek gyűlöletét. Ellenzői számos tiltakozást, sztrájkot szerveztek ellene 2002-2003 során - eredmény nélkül. Nem járt sikerrel az a két kísérlet sem, hogy népszavazással penderítsék ki az elnöki székből. 2006-ban újra indul az elnökségért. (origo,2006.jan.23)
