Vagyonelkobzás Rózsa Floresék támogatásáért
A nyomozást vezető Marcelo Sosa ügyész az eddigi meghallgatások alapján mintegy húsz Santa Cruz-i üzletember, ügyvéd, vállalkozói szervezetek vezetői és a helyi autonómia mozgalmat szervező Pro Santa Cruz Bizottság korábbi vezetői nevére küldött ki idézést. Mint a kormány-dekrétum bejelentésekor a sajtóértekezleten elhangzott, gyanú esetén Sosa kezdeményezheti a bíróságnál, hogy kinek esetében rendeljék el a javak előzetes lefoglalását. A dekrétum egyébként azonnali hatállyal életbe lépett. A bolíviai szenátus elnöke, az ellenzéki Oscar Ortiz megfélemlítő célzatúnak, és ezért alkotmányellenesnek minősítette a kormány rendelkezését. Három-hat személy jöhet szóba, akiket igazán érint ez a dekrétum - jelentette ki csütörtökön Álvaro García Linera alelnök az eddigi nyomozásra hivatkozva. Szerinte a lényeg: történelmi precedens teremtettek, hogy a jövőben senki se merészelje megosztani Bolíviát, senki se támadjon az ország területi integritása ellen - jelentette az ABI hivatalos hírügynökség. A kormányzó Mozgalom a Szocializmusért (MAS) ellenzékéhez tartozó néhány politikus feltette a kérdést, ha a rendelkezés visszamenőleges hatályú, akkor annak vonatkoznia kellene az alelnökre is. García Linera (aki az Evo Morales kormány ideológiailag legjobban felkészült, a mexikóvárosi központi egyetemen végzett tagja) tanulmányai befejezése után Bolíviába visszatérve csatlakozott a Katarist Ayllus Rojos elnevezésű csoporthoz, amely az ország észak-nyugati részén, az Andok fennsíkján az őslakosok között kommunákat szervezett. Majd baloldali eszméi érvényre juttatására radikálisabb utat választott, s csatlakozott a Tupac Katari gerillahadsereghez, pénzt raboltak, robbantottak, elektromos vezetékeket rongáltak meg. Ezért a kilencvenes években bebörtönözték. Mint az ABI jelentette, az ellenzéki felvetésekre García Linera most azzal reagált: "őt szeparatizmussal sohasem vádolták meg", s a terrorizmussal kapcsolatos 18 vádpontból pedig egyet sem tudott rábizonyítani a bíróság. (NOL.maj.21)
