2009. május 26., kedd

MÁJUS 26 – MI A HÁTTERE AZ ELLENZÉK GYŰLÖLKÖDÉSÉNEK?



BESZÁMOLÓ A KÉT HELYEN TARTOTT

ÁLLAMI ÜNNEPSÉGEKRŐL

Evo Morales elnök és a tisztviselők Villaban ünnepelték Bolivia felszabadulásának 200 évfordulóját, míg az ellenzék Sucreban. Mindkét csoport vádolta egymást, hogy aláássa az ország egységét. Az elnök azt mondta, úgy döntött, hogy a kétszáz éves évfordulót Villaban tartják ami, 34 km-re található a fővárostól. Azért nem akart Sucreba menni, mert attól tartott, hogy megismétlődnek 2008. május 248-i véres események. Amikor legalább 30 parasztot megaláztak a radikális szférában, a költségvetési bizottságban. Ahol egyetemi, önkormányzati, civil bizottság és mások tüntettek. A gazdálkodók azért jöttek a városba traktorokkal, hogy Morales elnököt figyelmeztessék, akiket aztán mentőautókka vittek el. Az ellenzéki csoportok zavargása a Homeland (Szülőföld ) stadionban volt. Beszédében az államfő azt mondta, hogy a történelem megismétli önmagát, felidézve az, hogy a Antonio José de Sucre marsall "oligarchikus csoportok" vezére volt, akinek a nevét kiutasították a városból, hogy viseljék a nevét. A jelenlegiek is azonos csoportok voltak, akik David Sanchez vezetésével tüntettek és megalázáták a parasztokat május 25-én Sucre terén. Azt is mondta Morales, hogy mi vezetett ahhoz, hogy kitoloncolják (David Sanchez) polgármestert.. A történelem megismétli önmagát (...) Előbb vagy utóbb az emberek fogják megítélni őket. Most észre fogják venni ezek az ellenzéki csoportok , hogy őket a Sucre-i és Santa Cruz-i terroristák befolyásolták, akik Bolivia megosztottságát akarják. Morales elnök azt is megígérte, hogy továbbra is "elérik a céljukat és nincs visszaút". A meghatározása szerint ez egy "demokratikus és a kulturális forradalom".És utasította a közszolgálati hivatalokat, hogy a hős Azurduy Juana de Padilla és más szabadságharcosokról emlékezzenek meg. Ezzel együtt felidézte a forradalom egyik vezetőjét Jaime Zudañezt, 1809. május 25-én. Ez a demokrácia és kulturális forradalom az életről szól, egy olyan ösvény ahonnan nincs visszaút, mert ez egy visszafordíthatatlan forradalom. A nagyapám vezetője volt Tupac Katari, ezt mondta: "Gyere vissza, ésmillióan leszünk”. Ma is milliók követik őt. Az ünnepségeken a városban mintegy 4500 ember volt. Ünnepi volt a hangulatot, és jellemzvolt az indiánok nagy számú jelenléte, akik megérkeztek a helyszínre a színes zászlóikkal és a kormánypárt zászlóival. Morales elnök beszédei mellé indián zenéket és táncokat mutattak be. A ceremónián az elnök elmondta, hogy Latin-Amerikában is harcoltak több csatát, különösen a gazdasági modellek miatt Úgy mint a gyarmatosítás, imperializmus és neoliberalismus miatt. Ezek hátráltatták a térség fejlődését. Emlékeztetett arra a függetlenségi harcra és mozgalomra amit Tomás Katari, Tupac Katari, Bartolina Sisa és mások vívtak, azon túlmenően, hogy a parasztmozgalmak már az 1700-as években is folytak. A kreol Azurduy Juana de Padilla, Manuel Ascencio Padilla és más vezetőkkel az élen. A hazai mozgalmak nemcsak a függetlenségért harcoltak, hanem az őket megillető jogokért is, az identitásuk és kultúrájuk megőrzéséért is. Azt mondta, hogy aki nem ismeri az őslakosok harcait, azok jelképes neveit, azok nem ismerik a történelemünket. Az első felkeléseknél élen jártak az eredeti bennszülöttek. Nemcsak Bolíviában, hanem Latin-Amerika más oszágaiban is. A szikra lángja a mi hazánkból indult. Kritizálta az elnök az "arisztokrata történészeket". Kiemelte, hogy a felvonók criollo-mesztic férfiak voltak és elfelejtették megírni a harcosok a népét, Abija Yala (ez a név az európaiak amerikai kontinensre való megérkezése előtti), amikor ezek csatlakoztak a bennszülött emberek harcaihoz. A Sucre-i megemlékezésen és parádén a fő politikai hatóságok vettek részt, úgymint: Department of Chuquisaca, Savina Cuéllar a prefektus, a polgármester Aydeé Nava, régió polgármesterei, a Legfelsőbb Bíróság, a legfőbb ügyész hivatala, a szenátus elnöke, Oscar Ortiz, ellenzéki törvényhozók, korábbi elnökei Jaime Paz Zamora és Jorge Quiroga Ramirez, és a korábbi alelnök Victor Hugo Cardenas. Sucre polgármestere, Aydeé Nava azt mondta, hogy az államfő nem járul hozzá az egységhez. Mert a két esemény külön ünneplése a szétválás jele és ténylegesen megosztott az ország A polgármester azt mondta Morales hatóságai meghívták, hogy vegyenek részt a hivatalos rendezvényeken, de a kormány szóvivője, Ivan Canelas, azt mondta, hogy ők nem tudnak semmilyen hivatalos meghívóról. Az egyik kormányzó szerint az ország egysége "veszélyben" van és azzal vádolta a kormányt, hogy "totalitárius" alapon működik a politikai rendszer. És igazságügyi üldöztetéseknek vannak kitéve azok a tartományok, amelyek az elszakadást hirdetik. A Santa Cruzi kormányzók, Rubén Costas, Beni, Ernesto Suarez is csatlakozott a két évszázados események ünnepléséhez. Továbbá, az EFE, az egykori elnöke Jorge Quiroga azon siránkozott, hogy Morales ragaszkodott manipulálni és eltorzítani a történelemet. És a Bolivia megosztása káros, sértő és káros Sucre városára is és ez foltot hagyott az országon. Szerinte az is káros volt, hogy Morales meglepetésszerű látogatást tett Ecuadorban vasárnap, hogy az ottani 187 éves Pichincha-i csatáról megemlékezzen. Milyen szomorú, hogy a május 24-én Bolívia elnöke külföldön imádta támogatóját Hugo Chávez urat. Morales kormánya és Sucre város közötti viszály csúcsa 2007 novemberében volt, amikor három ember halt meg. Amikor tiltakozások voltak az alkotmányozó nmzetgyűlés ellen, amely kizárta a tőke kérdéséről a vitát. (Az ezutáni részben hosszasan sorolják a hazug érveiket, aminek mind az a lényege, hogy az ellenzéki tartományok kiváltságokat akarnak és ők akarnak diktálni az országban. Emiatt lázítanak, minden lehetőséget kihasználva. Az őslakos indián nép történetét ott is ugyanúgy hamisítják a zsidók, mint ahogy nálunk is ezt teszik. A szerk.)(La Prensa,
maj.26) Kép: Fent Morales ünnepségén és lent az ellenzék ünnepségén is részt vettek indiánok