Az alábbi elemzés akkor jelent meg ezen a külpolitikai oldalon, amikor Eduka vörös bandája már javában Boliviában garázdálkodott. A végén ismertetjük az elemzők tévedéseit.
2008-ban az ENSZ Őshonos Ügyek Állandó Fórumának közgyűlésén tíz pontban felvázolta, hogyan lehetne megmenteni a Földet a romboló modern világtól. Ennek a tervezetnek legfontosabb része, hogy : "Ha valóban meg akarjuk menteni bolygónkat, véget kell vetni a kapitalista rendszernek". Morales szerint a kapitalizmus felelős a globális felmelegedésért. Ugyanebben az évben az egyik tartományban népszavazást tartottak az autonómiáról. Santa Cruz megye el akar szakadni Bolíviától, mert a nemzeti vagyon kétharmada ebben a tartományban található, de nem tudnak fejlődni, hiszen Latin-Amerika legszegényebb országához tartoznak. Evo Morales alkotmányellenes tettnek minősítette a szavazást, és miközben Santa Cruz utcáin az emberek ünnepeltek és a demokrácia győzelméről beszéltek, az elnök hűtlenségről, etnikai ellentétekről és "szakadár kezdeményezésről" beszélt. A gazdagabb, többségében a spanyol hódítók leszármazói által lakott régióknak elegük van Evo Morales őslakospárti politikájából. Mióta ő az elnök, ezek a megyék többet adóznak, több terhet kénytelenek elviselni azért, hogy az indiánok, a szegényebb rétegek is jobban élhessenek. A jómódú, Európából érkező családok azért kezdeményezték a népszavazást, mert Morales szerint újra kéllene osztani a földeket, hogy az őslakosok is megkapják a lehetőséget a jólétre. Az elnök tiltása ellenére több megye csatlakozott az autonómia-referendumhoz. Két szegényebb megye lakossága is az önrendelkezés mellett döntött. A kormány ezeket sem tekintette törvényesnek. Közben folynak az államosítások: először egy félig olasz kézben lévő telekommunikációs céget, majd később a fölgázveztetékeket üzemeltető multinacionális vállalatot érintve. Morales célja ezzel az, hogy jobban kézben tarthassa az ország földgázkészletét és energiaiparát. 2008 augusztusában Moralest hivatalában megerősítő népszavazást tartottak az országban. Morales azért kérte referendum kiírását, hogy az elszakadni kívánó tartományok lássák, Bolívia még mindig őt akarja, felesleges népszavazásokat tartaniuk, nem fognak tudni elválni, amíg ő az elnök. "Ha megerősítenek, még maradok két és fél évig. Ha a mandátumomat visszavonják, visszamegyek a kokaföldemre" - nyilatkozta a voksok leadása előtt. A várakozásoknak megfelelően Morales maradt, 67,5 %-os szavazatfölénnyel. Szeptember végén felszólította Bolívia amerikai nagykövetét, hagyja el az országot, mivel állítólag a kormány ellen szította az embereket. Bizonyítékot nem adtak ki hivatalosan, de a nyár vége óta elharapózott tüntetéssorozattal hozták kapcsolatba a nagykövetet. Augusztusban és szeptemberben a gazdagabb régiókban gázvezetékeket, közintézményeket rongáltak, halottakkal és sebesülttekkel kellett számolni a harcok során, mindez a visszautasított autonómia-törekvések miatt. A kiutasításból Hugo Chávez, Venezuela elnöke sem maradhatott ki, az ottani amerikai nagykövetet Bolíviával való szolidaritásból hazaküldte. Októberre odáig fajult a helyzet, hogy Chilében csúcstalálkozót hívtak össze az ügyben, ahol a dél-amerikai országok vezetői Morales mellé álltak. Ha még mindez nem elég, Morales keresztbe tett az USA-nak azzal, hogy kitiltotta Az amerikai kábítószer-ellenes ügynökséget az országból. Nagy utat tett meg a szegénységtől az elnöki székig Evo Morales. A kérdés csak annyi, össze tudja-e egyeztetni a társadalom különböző csoportjainak alapvetően ellentétes érdekeit. Szüksége van tehát a gazdag régiókra is, az indiánok és a kokalevél nem elég. (kitekinto,2008.nov.28.részlet)
A fenti bemutatásból kiderül, hogy az indián elnök nemcsak hazáját fölvirágoztató államférfi - a szó igazi értelmében -, hanem világügyekben is építő jellegű meglátásai vannak. Ez persze a cionista-globalista bűnözőket nagyon zavarja. Az oldal a zsidókra jellemző hamis módon elhallgatja azt a döntő jelentőségű tényt, hogy a keverék, de zsidó vezetésű és befolyás alatt álló tartományok elszakadási törekvései nem mai keletűek, továbbá ezek mélyebb okairól is hallgatnak. Az elfogult oldal nem is leplezi a többségi, őshonos indiánok elleni ellenszenvét. Mi magyarok is őslakosok vagyunk hazánkban. Emiatt nálunk is megvannak az elszakadók. Akik jobban tennék, ha elhúznának melegebb vidékekre. A lap hamisan elhallgatja az USA nyílt beavatkozását, amelyet természetesen elutasítanak ott is. Hogy az elemző lap mennyire vakon megy el a valódi események mellett, az abból is látszik, hogy a terrorista nemzetközi bandák éppen akkor garázdálkotak ott, amikor ez a cikk megszületett. Most, hogy megmutatkoztak a nemzetközi bűnbandák, most a Kitekintő mélyen hallgat és nem mer jóslatoba bocsátkozni. Kép: Morales búcsúztatja a lógóorrú amerikai újságírókat
