Exkluzív! Részletek Tóásó Előd bolíviai börtönnaplójából!
2009. május 25. 19:44 Sz. A.
Szár/Bolívia
Tóásó Előd, mivel mást nem tud csinálni, ír a La Paz-i börtönben. Nővérétől, Dénes Edittől megtudtuk, ügyvédjén keresztül juttatja ki ezeket. Az alábbiakban egy részletet olvashat a naplóból, illetve nővére interpretálásában ismerheti meg, hogyan telnek Előd napjai a bolíviai börtönben. Tóásó Elődöt, ahogy arról korábban már többször beszámoltunk, április közepe óta tartják előzetes letartóztatásban. Védelmét Bolívia legjobb ügyvédi irodája vállalta el, tizenötezer dollárért. Eddig 3681 dollárt sikerült összegyűjtenie a családnak a Máltai Lovagrend segítségével. A gyűjtés folyamatosan, a toasoelod.com oldalon található számlaszámokon várják a felajánlásokat. A Tatabányán is tanító fiatalembert terrorizmussal gyanúsítják, de a hatóságok szerint Eduardo Rózsa Flores-szel és további három társukkal (az erdélyi Magyarosi Árpáddal, az ír Martin Dwyer-rel és a bolíviai-horvát Mario Tadic-csal) Evo Morales elnök ellen is merényletre készültek. Az április 16-i kommandós rajtaütésben során Rózsa Flores, Dwyer és Magyarosi az életét vesztette, Tóásót pedig brutálisan megverték. A sérüléseiről ügyvédje által készített fotókat a bolíviai sajtó is publikálta. A magyar fiatalember és családja is visszautasítja a vádakat. Az alábbiakban Előd börtönnaplójából olvas fel részleteket nővére. Hallgassa meg ön is, hogyan élte meg Előd a kommandós rajtaütést!
Tóásó Előd Börtönnapló részlet, május 6.
Elzárva a világtól csak nagyon kevés hírt kapok a külvilágból. Életem még mindig az elszigeteltek kis helyén, a négy nagy fal közé zárt tíz cellából álló elkülönítőben élem. Enyém az utolsó, a legtávolabbi, a leghidegebb, a legsötétebb és a legnyirkosabb. De nem panaszkodom... Nekiállok a mindennapos teendőimnek. Kitakarítom egy partvis darabkával a cellám, néha felmosom, ha éppen előtte valaki nem folyatta be a vizet a cella ajtaján, mert akkor csak ki kell sepernem belőle...Nem sok minden történik velem egy ilyen elzárt helyen,de a mai nap megjött egy indián asszony az őr kísérte és a bejárat előtti rács mögött megállt. Az őr utána előhozta a második szomszédomat Huachot. Aki üdvözölte édesanyját, majd az elébe tett lábosnyi étel előtt, a betonra, ahol a jókora víztócsa feküdt térdre vetette magát és imádkozni kezdett. Miközben a fiú falatozott a lábosból, az édesanyja magához intett egy kókuszreszelékkel megszórt zsemlét, majd egy műanyag pohárban zöldes színű üdítőt töltött. S ahogy előzőleg Huacho-tól hallottam, én is ugyanúgy megköszöntem: "Grasias mama" Köszönöm anyuka. Az indián asszony meglapogatta a kezem, miközben elvettem az élelmiszert és a szemei örökbe fogadtak engem is. Így most, amikor a gyertyát elfújom és aludni térek egy indián édesanyával több a hozzátartozóim száma. Itt, akikre a holnapi nap várhatok. Mégis tudom, hogy nagyon-nagyon ritkán fog minket Huacho-val látogatni. (kemma.hu) Videó: pénzgyűjtési reklámfilm Kép: Tóásó
