Fordulat a Rózsa Flores-ügyben: hamarosan meglepődünk?
Egy spanyol újságíró szerint Eduardo Rózsa Flores márciusban készített két videofelvételt, amelyeken részletesen beszámol arról, hogy kik bérelték fel és szerződtették a bolíviai akciókra.
Julio César Alonso veterán haditudósító már 15 éve nyomoz Rózsa Flores után, először Albániában találkozott vele, majd a polgárháború idején Horvátországban, ahol tíz napot töltöttek együtt. Alonso a múlt héten érkezett Bolíviába, ahol találkozott Marcelo Sosa ügyésszel és interjúkat adott több bolíviai tömegtájékoztatási eszköznek. A bolíviai sajtó beszámolója szerint Alonso elmondta, hogy Rózsa Flores spanyol nyelven rögzítette valódi végrendeletét, amelyben feltárja megbízóinak nevét. A két videofelvételt márciusban juttatták ki Bolíviából, azzal a kikötéssel, hogy csak Rózsa Flores halála után hat hónappal lehet nyilvánosságra hozni. A Los Tiempos című újság azt írta, hogy Rózsa két barátja kapta meg a felvételeket, egyikük Budapesten, a másikuk pedig a horvátországi Pélmonostoron (Beli Monastir) él. Más lapok szerint Horvátországban két horvát újságírónál vannak a felvételek. "Úgy hiszem, szeptemberben vagy októberben nagyon meg fogunk lepődni" - mondta a spanyol újságíró. Kizártnak nevezte azt az ellenzéki körökben felmerült gyanút, hogy a bolíviai kormány bérelte volna fel Rózsát az ellenzék lejáratásának érdekében. Hozzáfűzte, hogy Colton Perry amerikai újságíró többet is tudna mondani ezekről a dolgokról. Arról nem beszélt, hogy ki is ez az amerikai újságíró és miért tudhat többet. Alonso zsoldosnak és rendkívül veszélyes pszichopatának nevezte Rózsa Florest, aki szerinte egyetlen egy dolgot akart tenni Bolíviában, mégpedig polgárháborút kirobbantani, embereket halomra mészárolni. "Rózsa lenézte Bolíviát, azt mondta, hogy indiánok és szutykosok országa" - jelentette ki az újságíró, hozzátéve, hogy a kommunistákat, az indiánokat és a meszticeket gyűlölő Rózsa Flores azt akarta, hogy az ország a fehérbőrűeké legyen. A spanyol újságíró szerint legalább száz zsoldos érkezett Bolíviába, az első csoportban mintegy húszan, köztük olyanok - Dudog Gábor, Gáspár Dániel, Révész Tibor, Nagy Tamás Lajos és a szlovák Ivan Pistovcák -, akik időközben elhagyták a dél-amerikai országot. Nem tartja kizártnak azt sem, hogy egyes csoportok még mindig működnek. Azt mondta, hogy a bolíviai megbízók első magyarországi kapcsolata bizonyos Gyula Attila ezredes, zsoldosok közismert toborzója volt, akit több ország mellett köröz a nemzetközi büntetőbíróság is. Ez az ezredes javasolta Rózsa Florest a bolíviaiaknak. Alonso meghallgatása után Sosa közölte kedden, hogy Magyarországra utazik információgyűjtés céljából. A Rózsa Flores vezette, a bolíviai hatóságok által terrorizmussal vádolt csoport kapcsolatairól és finanszírozásáról akar többet megtudni. "Egyes személyek, magyar állampolgárok elmenekültek az országból, ezért összegyűjtjük az összes iratot, hogy a magyar nagykövetségen keresztül Európában meginduljanak a megfelelő eljárások ellenük" - mondta az ügyész. Az Evo Morales bolíviai elnök parancsára bevetett kommandósok április 16-án hajnalban a Santa Cruz-i Las Americas szállodában lőtték agyon a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A magyar és román állampolgárságú Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot őrizetbe vették, őket azóta is a La Paz-i San Pedro börtönben tartják fogva. (STOP,júl.22)
MEGJGYZÉSEK:
Figyelemre méltó jelenség, hogy miközben jó egy tucat magyar állampolgár érintett a nemzetközi terrorista ügyben, aközben a magyar külügyminisztérium a süketet játsza. A tévék és rádiók mélyen hallgatnak. Újabb fejlemény a magyar ezredes neve és akkor még több, más nevet nem is említettek. Ezek szerint a Lírai Költőről már három film is készült, egy a szóban forgó cikkben és az amit a közszolgálati MTV mutatott be tavasszal. Családja korábban híres filmszínésznek emlegette, talán nem véletlenül, hiszen a 2002-es Chico című filmjét a hazai sajtóban egekbe emelték és nemzeközi fesztiváldíjakat is kapott. (kép: a filmből) Úgy látszik a fejlett csúcstechnológia korában, amikor tombol a globalizációs világháló, akkor Magyarország egy sötét luk, ide nem jönnek a hírek, vagy ha jönnek is, azokat azonnal elnyelik. Betiltással, fenyegetéssel, zsarolással és egyéb piszkos módszerekkel, amelyek a legsötétebb kommunista diktatúrát idézik, a patkányköztársaság 20-dik évében.
