Nem kellett sokat várnunk, s lám a buzgómócsing kommunista lap rögtön közölte Tóásó ügyvédjének hajmeresztő vádjait. Csak erős idegzetűek olvassák el, mert félő, hogy a gyengébb idegzetű olvasóknak a nevetőgörcs szenvedést fog okozni.
A KOMMANDÓSOKNAK DÉNES EDITTŐL
KELLETT VOLNA ENGEDÉLYT KÉRNIÜK A TÁMADÁSRA?
Ahogy arról már többször beszámoltunk, Elődre és társaira április 16-án csaptak le a kommandósok Santa Cruzban, a Las Americas hotelben. A hivatalos magyarázat szerint azért, mert Evo Morales meggyilkolására készültek. A tűzpárbajban Rózsa Flores Eduardo, Martin Dwyer és Magyarosi Árpád életét vesztette; a rajtaütést csak Előd és Mario Tadic élte túl. A bolíviai bírói kamara elnöke, Edwin Rojas összeállított egy hat pontból álló listát, amelyben felsorolja a hatóságok által elkövetett hibákat. Azt már Dénes Edittől, Előd nővérétől tudjuk meg, hogy nem elég, hogy nem volt engedélyük a kommandósoknak lőfegyvert használni, de a szállodába se mehettek volna be, ráadásul, mivel Előd azonnal megadta magát, semmi okuk nem volt arra, hogy összeverjék. Tolmács nélkül hallgatták ki. Komoly hiányosságok merültek fel. nem bírálták el határidőre a kérvényt, hogy helyezzék át az ügyét Santa Cruzba és az emberi jogait is megsértették. Egyébként Előd most egy kicsit jobban van, a sérülései nagyjából meggyógyultak, de sajnos megint betegeskedik az étel miatt. Sokat számít neki, hogy a rabtársai is normálisak vele. Mindenki tudja, hogy ártatlan, csak Moralesék nem. Annyi szabálytalanságot követtek el, hogy ez Magyarországon már rég nem lenne ügy – mondja Dénes Edit, aki azt is elárulta, hogy a minap Budapesten, a Váci utcában volt egy indián összejövetel, a Nap ünnepe, amelyen bolíviaiak is részt vettek, és néhány tüntető is megjelent, hogy transzparensekkel üzenjen Bolíviába. A táblákon többek között olyan feliratok álltak, mint az „Engedjétek szabadon Elődöt!” és „Mondjátok el otthon, hogy nem terrorista!”. (kemma,jún.24)
DÉNES EDITNEK IGAZA VAN
Tulajdonképpen Dénes Editnek csak egy dologban van igaza, a nevetséges állításai mellett. Mégpedig abban van igaza, hogy Magyarországon az ilyen Rózsa-féle terrorista banditizmusból valóban nem lenne ügy. Hiszen, ha ügy lett volna, akkor Rózsa és népes bandája nem gyakorlatozhatott volna fegyveresen Erdélyben és Magyarországon. Rózsának szabad volt terroristákat toboroznia, szabad volt hamis papírokkal és álnevekkel utazgatnia. Ehhez a fegyveres bandához csatlakozott Tóásó Előd, aki már itthon jó barátságban volt Rózsával, a nemezetközi forradalmárral. És az már csak hab a tortán, hogy a magyar hatóságok, beleértve a külügyminisztériumot is békésen tűrték Rózsa- Eduka hazai előkészületeit a terrortámodásokra, melyet még filmre is vett Kepes András, Rózsa jóbarátja. Hát ennyit a magyar szabadságjogokról. Miközben a hazai kommandósok házkutatást tartottak a teljesen ártatlan Budaházy Györgynél, elhurcolták és lakásától jó 300 km-re minden előzetes tárgyalás nélkül börtönbe vetették. Miért? Mert Budaházy politikai nézetei nem egyeznek meg a jelenlegi magyargyűlölő cionista hatalom nézeteivel. Pusztán a nézetei miatt lett politikai fogoly. Abban az országban, ahol az állam hallgatólagosan támogatta a Rózsa-féle terrorista bandát, akik évekig készülhettek a merényleteikre.
TOLMÁCS NÉLKÜL?
Úgy látszik a Tóásó ügybe egyre több csodás elem is vegyül. Megtudhattuk, hogy Tóásót tolmács nélkül hallgatták ki. Azt már nem kötötték a derék ügyvédek az orrunkra, hogy milyen közös nyelven folyt ez a társalgás? Spanyolul nem valószínű, hiszen ezt a nyelvet aligha tudhatta Tóásó. Akkor milyen nyelven tették fel neki a kérdéseket? Ezt majd a későbbiekben úgy is megtudjuk, nem akarunk feltételezésekbe bocsátkozni. El fog jönni az idő, amikor Tóásó magyarul fog számot adni viselt dogairól, a boliviai hatóságok előtt.
