Bolíviát vádolja PeruA limai kormány engedett az amazonasi őslakosoknak
Alan García perui elnök "kommunista összeesküvést" vél felfedezni az Amazonas Peruhoz tartozó részén élő őslakos indiánok tiltakozó megmozdulásának hátterében. Még az sincs kizárva, hogy szerinte a jelző ráillik a mintegy 300 ezer őslakos törzsi vezetőire, így elsősorban Alberto Pizangóra, aki a letartóztatási parancs elől Nicaragua követségén kért és kapott menedékjogot. Az elnök külügyminisztere, García Belaúnde aztán világossá tette, hogy Evo Morales, a szomszédos Bolívia első indián származású elnöke az, aki beavatkozik a belügyekbe, s ezzel Peruban káoszt akar teremteni, megdönteni Alan Garcíát. (A vádat nyomatékosítandó Peru hazarendelte bolíviai nagykövetét.) Az előzményekhez tartozik, hogy a perui kormány immár egy éve hozott törvényeket az Amazonas perui részén a földtulajdonlás szabályozásáról, beleértve a különféle nyersanyagok, így elsősorban a kőolaj- és földgázlelőhelyek kitermelésének engedélyezését. Tette ezt hasonló indokkal, mint a másik szomszéd, a hatalmas Brazília egyébként baloldali elnöke, Lula da Silva, aki a gazdasági fejlődésre és - nem utolsósorban - az Amazonas mentén és erdeiben élő őslakosok életfeltételeinek javítására hivatkozott. (Immár két éve, hogy a brazil kormány népszerű környezetvédelmi minisztere lemondott, mert nem tudta megakadályozni az elnöknél két újabb vízi erőmű építésének tervét, amely szükségszerűen újabb erdőirtásokkal, "a világ tüdejének" csonkításával járt. A világpiacon keresett szója amúgy is egyre nagyobb részt hódít meg, párosulva a szintén jövedelmező fakitermeléssel az Amazonas vidékén.) Alan García az indokolást megtoldotta még azzal is, hogy a döntés következik az Egyesült Államokkal kötött szabad kereskedelmi megállapodásból is: meg kell nyitni az utat a külföldi beruházásokhoz. A limai vád szerint a május végén a Titicaca-tó melletti Punóba, a kontinens őslakosai negyedik találkozójára menesztett bolíviai küldöttség vezetője lázította a peruiakat. Így felolvasta Evo Morales levelét, amely szerint elérkezett az idő "az ellenállásból áttérni a lázadásra, s a lázadásból a forradalomra", hogy az őslakosok kivívják "a második és végleges függetlenséget". Az Amazonas őslakosai ugyan már áprilistól kezdtek időszakos útlezárásokat, a folyami utak eltorlaszolását, ám utóbb az akció valóban kiszélesedett. Június 4-én a kormány rendőri és katonai erőt küldött helikopteres támogatással az amazonasi Baguába, ahol véres összecsapásra került sor az egyenruhások és az útlezárásokat védő, botokkal és lőfegyverekkel felszerelkezett indiánok között. A hivatalos verzió szerint 23 rendőr és 10 őslakos vesztette életét, ám az indiánok szerint veszteségeik több tucatra tehetők. Az incidens nemzetközi visszhangot keltett, az őslakosok és egyben az Amazonas védelmében hangjukat hallatták a különféle nemzetközi zöldszervezetek is. Ekkor részben visszakozott a perui kormány: a törvények közül néhány különösen kifogásolt rendelkezést "átmenetileg" felfüggesztett. Most a hét végén a parlament is megerősítette ezeknek a törvényeknek a visszavonását. A BBC jelentése szerint Yehude Simon perui miniszterelnök pedig lemondását is kilátásba helyezte. Daysi Zapata, a Aidesep indián jogvédő szervezet vezetője üdvözölte a parlament döntését, és felszólította az Amazonas őshonos lakosságát a tüntetések beszüntetésére. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy az eredeti csomagból hét rendelet még mindig érvényes, így a veszély még nem hárult el, hogy idegenek vásárolják fel az ősi földeket. (nol,jún.22) Kép: indián vezetők az elnöki hivatalban
AMI KIMARADT A HÍRBŐL
A Népszabadság épp a lényeget nem említi. Nem mondja, hogy Peruban van a legnagyobb számú őslakos indián többség. Ott a legnagyobb a cionista elnyomás, mert a multik kirabolják az országot, az olyan zsidókkal az élen, mint Yehude Simon és Garcia elnök. Morales csak példát mutat a többi délamerikai országnak, de nekünk Magyarországnak is. Ez lenne a lényeg, amit elhallgattak.
