36 FÉLE NÉPCSOPORT ÉL BOLIVIÁBAN
Afro-bolíviai hadjáratot indítanak a rasszizmus ellen
Az afro-bolíviai Fejlesztési Központ és Közösség (CADIC) és Saya Afro-bolíviai Kulturális Mozgalom (Mocusabol) és az ezeket támogató egyéb nemzeti intézmények nemzeti hadjáratot indítottak a rasszizmus minden formája ellen, Bolívia egysége érdekében. Az ombudsman szerint csatlakozott az alapítvány kezdeményezéséhez az Emberi Jogok bolíviai szervezete (APDHB), a nemzeti hírügynökség a gyermekek jogairól (Anni) szervezet és a női mozgásművészek, költők és értelmiségiek is. A kampány jegyében erőfeszítéseket tesznek a rasszista kifejezések felszámolására, mivel 36 etnikai csoportok és különböző kultúra lakik Boliviában. Terveznek egy nemzeti konferenciát az emberi méltóságról a „Rasszizmus Ellen" címmel, annak érdekében, hogy a tudatosítsák azt, hogy az ilyen magatartás elitélendő és nem tűrhető a kegyetlenség, a gyűlölet és a megvetés - mondta Jorge Medina, a CADIC ügyvezető igazgatója Ez az elitélhető magatartás sértő,azokkal szemben akiknél faji, nemi, életkori, fizikai, szellemi, társadalmi, gazdasági, sőt az egészségi állapotbeli, szexuális irányultságbeli megkülönböztetéseket tesznek- mondta a csoport székhelyén Yungasban, az Andok lábainál. Bolíviában 1825 óta 3000 négert tartanak számon, írja Alberto Crespo történész a "Feketék Bolíviában” című könyvében. Ez a néger lakosság Yungas tartományban él, ahová afrikai rabszolgákként hozták őket és nehéz sorsú munkát végeztek mindig a coca ültetvényeken és a bányákban, az Andokban. Az uruguayi író Eduardo Galeano (képen a híres könyvével) nagy sikerű könyvében (Melynek egy példányát Morales elnök átadta Obama USA elnöknek egy közelmúltbeli nemzetközi konferencián. A szerk.) megírta, hogy egész Dél-Amerikában a spanyol gyarmatosítók V. Károly idején 8 millió indiánt öltek meg és később helyükre fekete rabszolgákat hoztak. Meg kell értenünk, hogy Bolívia egy többnemzetiségű, többkulturájú ország, ahol vannak kecsua, ajmara, guarani őshonos indiánok és afrikaiak, valamint mesticek és más kultúrák népei, akik mind ragaszkodnak a származásukhoz és kultúrájukhoz. (Érdekes módon a cikk a spanyolokat és zsidókat kihagyja a felsorolásból. Talán azért, mert ők követik el a rasszista megkülönböztetéseket?A szerk.) Ezen túlmenően azt is akarjuk, hogy senki se kapjon kevesebb pénzt amiatt mert más a bőrszíne, mint másoknak. Ez nem jelenti azt, hogy mi jobbak vagyunk mint a mások, hiszen azonos szükségleteink vannak – mondta az alapítvány szóvivője. Eközben az elnök APDHB szervezet vezetője, Rolando Villena azt mondta az intézményük teljes mértékben támogatja ezt a felvilágosító hadjáratot, az emberi méltóság és a rasszizmus ellen, és támogatja őket ebben a CADIC Moscusabol szervezet is. Itt az ideje annak, hogy a végül meg kellene írni a valós történemet és az oktatásba is bevezetni a fajgyűlölet témáját, hogy már a gyerekek is tanulják meg, ha meg akarják sérteni a jogaikat. Az Emberi Jogokért szociálpolitikai felmérések során kimutatta, hogy az emberek 70%-a úgy gondolja, hogy van bizonyos fokú rasszizmus és intolerancia az országban. A megkérdezettek 73,5 % azt mondta, hogy Santa Cruz az térség, ahol a legnagyobb a rasszizmus. Majd olyan városokban mint Sucre, Tarija és La Paz.
ÍME A BIZONYÍTÉK
Tehát nem mi találtuk ki, hanem ottani felmérések bizonyítják, hogy a többségi őslakos indiánok és a kisebbségi néger őslakosok ellen a hátrányos megkülönböztetéseket a városi spanyolok keverékei és a zsidók csinálják. S pont ezek vannak gazdasági és intézményi fölényben.
