Evo Morales elnök levele a IV. délamerikai őslakosok kontinentális csúcstalálkozójának címezve, amit Abya Yala-nak neveznek és a perui Puno-ban tartottak, több napig. (EJU, jún.9) Evo Morales, Bolívia elnöke köszönő és bocsánatkérő levelet küldött a találkozóra, mivel kötelezettségei miatt nem tud résztvenni. Leonilda Zurita nyitotta meg a konferenciát a Federation of Women (Nőszövetség) részéről Bartolina Sisa olvasta fel Morales levelét. Mint már többször is kijelentettem, 500 év ellenállásai és felkelései után, amelyet õseik vívtak, most jött el az óra arra, hogy a jogainkról is szóljunk és a Mother Earth (Föld-Anyán) demokratikus hatalmat hozzunk létre. Most jött el az idő arra, hogy az indiánok, a parasztok, a munkások, az ifjúsági munkások, a nők és férfiak döntsenek sorsunkról, a mi területeinkről, a mi közösségeinkről, a gyárainkról, a szomszédainkkal közösen épített dolgainkról. Döntsünk arról, hogy gyermekeink kezébe milyen világot adunk át. Eljött az idő amikor mindenki tudja, hogy a küzdelem még nem ért véget, s nem tudni, hogy ez az ellenállás átmegy-e lázadásba vagy forradalomba. Eljött az idő, a második korszak, hogy a végső függetlenségünket megszerezzük. A testvéri küldöttek üdvözlőlapot küldtek nekem a bennszülött népek és nemzetiségek kontinentális csúcstalálkozójától. Köszönöm a meghívást, hogy engem is meghívtak, de olyan szerencsétlenül alakult, hogy ezen a fontos találkozón számos tevékenységem és kötelezettségem miatt nem tudok részt venni. Ez a IV-dik csúcstalálkozó egybeesik számos országban megtartott ünnepséggel, amelyek a függetlenségi küzdelemről szólnak. Amiért a nagyszüleink harcba indultak a császári rabszolgaság ellen, azelőtt már öt évszázaddal korábban több felkelést is csináltak. A hivatalos történetírás az volt, hogy felejtsük el ezeket. Ezen századok során történt lázadásokat és ellenállállásokat felejtsük el. Azonban mi vagyunk az örökösei Amaru Bastidas-nak, Apaza-nak, Katari-nak, Sisa-nak és még sokan másoknak. Ez 200 éve volt, amikor csatlakoztak hozzánk a mesticek és kreolok, hogy ők is megerősítsék azt, hogy itt születtek ebben az új köztársaságban. Számunkra sokkal többet jelent ez a két évszázad, mert ez a harc a függetlenségünkért, a területünkért és a földünkért folyt. Ahogy a III csúcstalálkozó Yala Abya-ban nagyon helyesen megállapította, ez a szárazföldi terület része az egységes kotinensnek. Ebben az értelemben a terület alatt nem csak a földrajzi területet kell érteni. Ez a terület egyésges a kultúrában és identitásban. Ez az a hely, ahol a technológia fejlődik, ahol a kiegyensúlyozott gazdálkodás a természeti gazdagság folyik. Ahol a művészetek a létet, a gondolkodást, világnézetet a saját életünkről mutatják be. Az őslakos népek a Föld- Anyát, a földi életet magát élik. Mi azt gondoljuk, hogy az ember szerves része a természetnek és ez mindig nagy hatást gyakorolt az emberekre, sok tekintetben. Ezer évig éltünk a természettel állandó egyensúlyban. Ma már érzem és tudom, hogy a neoliberális transznacionális tőkés rendszer igen káros és gyorsan el akarja pusztítani a bolygónkat. Kívülről és felülről is próbálkoznak. Olyan gazdasági politikákat kényszerítenek ránk, amelyek megsértik az emberek jogait. Megsértik a többi élőlény jogait is, ami megilletné őket a Földön. Az értékes természeti kincseket arany csecsebecsékért akarják eladni. Azt mondták, hogy ezeket a természeti kincseket ők fedezték fel egy olyan győztes invázióval, aminek népirtás lett a vége. Most azt mondják ezek, hogy integrációt kivánnak, hogy lépjünk be a globális gazdaságba. Azt akarják ezek, hogy tovább fosztogathassák gazdagságainkat és a szolidaritás rovására csak a nyerességel törődjenek. Ezt a logikát képviseli a szabadkereskedelmi kísérletet, amely megszünteti az emberi kapcsolatokat a harmonikus a természettel, a természeti erőforrásokkal. Ezek azt akarják, hogy a népek kultúráját is tőzsdére vigyék, privatizálják az alapszolgáltatásokat, elvegyék a szabad életlehetőségeinket. Az emberek még mindig ezeknek az erőknek a foglyai. Ez egy olyan modell, amelynek az a célja, hogy az embert tegye meg abszolútnak a bolygónkon. A kapitalista és imperialista rendszer a gyarmatosításon alapul. Ez az uralom leigzázza az életet és úgy rangsorolják az embereket, hogy az egyik többet ér mint a másik. Ezért testvéreim, bolygónkon meg kell őrizni az életet, az emberek méltóságát, s szembe kell néznünk a kapitalizmus kihívásaival. Ez hosszú út lesz, de már most biztosan mondhatjuk, hogy elődeink áldozata nem volt hiába való. Továbbra is ezen az úton megyünk megállíthatatlanul és visszafordíthatatlanul. Azonban még hosszú az út. Ne felejtsük el, hogy ebben a szabadságharcban a népeknek meg kell ismerniük azt, hogy a Föld nem a miénk, hanem mi tartozunk a Földnek. Ezekkel a szavakkal sok sikert kívánok a IV. kontinentális csúcstalálkozónak és remélem, hogy a következtetéseket levonják és az ülés végén a legnagyobb egységben aláírják ezt a dokumentumot a Föld és természeti erőforrások védelméről.
Evo Morales, ayma indián, Bolivia államának elnöke (így írta alá)
Morales elnök nemcsak felismerte a zsidókapitalizmus lényegét, gyilkos mivoltát, hanem ezt nemzetközi fórumokon is terjeszti, de úgy, hogy közben felmutatja az egyetlen lehetséges jó utat is. Azt a nemzeti önrendelkezésen alapuló nemzeti utat, amely
kizárja az együttműködést a nemzetközi rablóállamokkal és rablótársaságokkal. Sajnos nálunk még elbódított állapotban (demokrácia- liberlizmus- globalizmus mételye) az emberek nem jöttek rá ezekre az alapvető felismerésekre. Kép: Az őslakos alapítvány emblémája és Dél-Amerika ébredése, Morales
