MAGYAROSI ÁRPÁD1981. február 4-én született Marosvásárhelyen. Általános iskolai, majd középiskolai tanulmányait a Maros megyei Szovátán fejezte be, majd Kecskeméten a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzõ Fõiskolán végzett, késõbb a tanulmányait Budapesten és Debrecenben folytatta (a kelet-magyarországi városban diplomázott.) – Csakúgy, mint a terror-kommandó vezetõje Rózsa-Flores, Magyarosi is tagja volt a Magyar Iszlám Közösségnek, valamint egyik alapítója a magyarországi mintára formált Székely Gárda elnevezésû paramilitáris szervezetnek, amely az önállósulásra készülõ székelyföldi régió védelmezésére jött létre. (Jelenleg hivatalosan sportklubként mûködik…)
EDUARDO RÓZSA-FLORES („Jorge Hurtado Flores”)
1960-ban született a bolíviai Santa Cruz-ban. Elõször 1972-ben Chilébe vitték szülei, majd 1975-ben költözött családjával Magyarországra. A nyolcvanas évek elején Szovjetunióban, Minszkben mélységi felderítõ, katonai hírszerzõ kiképzést kapott, a késõbbiekben Kádár János spanyol tolmácsaként érintkezésbe került a hírhedt „Carlos” fedõnéven tevékenykedett terroristával, akit társaival, kb. húsz „szabadságharcossal” egyetemben a budapesti Szent László Kórház trópusi betegeknek fenntartott zárt osztályán bújtatták az Állambiztonsági Szolgálat irányítói. (A katonai hírszerzõk kiképzése Magyarországon ebben az idõben kiskunfélegyházi a hadosztály-központban volt – „MN 1914/A” fedõnéven – de az e helyen tartózkodásáról nem rendelkezünk megbízható adatokkal. Hallgatója volt a Kossuth Lajos Katonai Fõiskolának, de diplomát 1989-ben a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészettudományi karán szerzett. 1990-ben ismerkedett meg Bõny községben Györkös Istvánnal, a neonáci MNA (késõbb a Hungarista Mozgalom) vezetõjével, aki az Antall-kormány idején egy volt szovjet kiképzõ terepet, erdõt vásárolt meg a Honvédelmi Minisztériumtól – itt kezdte el az NSDAP/AO segítségével az elsõ akciócsoportok kiképzését. Eduardo Rózsa-Flores e helyrõl, 1991-ben a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok tagjaként érkezett az akkori Jugoszláviába – hivatalosan újságíróként, a spanyolországi La Vanguardia tudósítójaként – és itt lett egyik vezetõje a „Nemzetközi Brigádok” néven emlegetett nemzetiszocialista akciócsoportoknak. (A „nemzetközi brigádok” ugyanis kivétel nélkül osztrák, francia, német, angol, magyar, olasz neonáci szervezetek fegyvereseibõl verbuválódtak…)Brády Zoltánnal, a Kapu címû egyre inkább neonáci szellemiségû társadalmi-politikai folyóirat szerkesztõjével, a balkáni harcok befejeztével, immár a horvát állampolgárként és a független Horvátország hadserege ezredeseként, ismerkedett meg és a Kapu fõmunkatársaként kapcsolódott be a hazai demokratizált politikai közéletbe. – Az 1993-2007 között szervezõdött szélsõjobboldali csoportok mindegyikével, a Jobbik Magyarországért Mozgalommal és a Magyar Gárdával is kapcsolatot tartott, de a gyakori nyugat-európai, iráni, iraki, dél-amerikai utazásairól – annak okairól és céljáról – még a Magyar Iszlám Közösség (melynek alelnöke volt) tagjainak sem számolt be. A konfabuláló, állandó pénzügyi zavarban lévõ, Brády Zoltán fõszerkesztõ állításait Rózsa-Flores kapcsán mindenképpen fenntartásokkal kell kezelni, hiszen e nyilatkozatok vélhetõen reklámcélokat szolgálnak. TÓÁSÓ ELÕD
Az 1980-ban Marosvásárhelyen született Tóásó Elõd gyermekkori barátjához, Magyarosihoz hasonlóan Szovátán végezte el az általános és középiskoláit. Ezt követõen Magyarországon a Berzsenyi Dániel Fõiskolába, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre kérte felvételét – az utóbbi helyen a had- és biztonságtechnikai szakon tanult, de a 2008/9-es tanévre már nem jelentkezett. Tóásó Szovátán élõ nõvére: Edit, nyilatkozata szerint a két erdélyi fiatalembert egyértelmûen Eduardo Rózsa-Flores vonta be a terrorista tevékenységbe – esetleg segítõként – hiszen a mûvészetkedvelõ Magyarosi alkatilag sem volt alkalmas erre a tevékenységre, Tóásót pedig súlyos szívbetegsége miatt Romániában katonai szolgálatra alkalmatlannak találtak, a magyarországi Nemzetvédelmi Egyetemen is civilként folytatta tanulmányait. A bolíviai hírügynökségek jelentése szerint és Tóásó Elõd családja közlése alapján a magánzárkában tartott terroristák meglátogatására a hozzátartozók nem kaptak engedélyt, csak az ügyvédjükkel érintkezhetnek. Horvátország állami vezetõi kéréssel fordultak Bolíviához annak érdekében, hogy a balkáni államnak adják ki a horvát állampolgár szombaton, április 18-án eltemetett holttestét…
(Forrás: PR Herald )
