Közel három hónap után érdemes visszaidézni az első híreket a terrorbandáról. Amikor még nem keltettek hazug legendákat a nemzetközi terroristákról. Mert azóta néhány főkolompos nevét igyekeznek kiradírozni a hírekből.
MAGYAR MERÉNYLŐK HALTAK MEG BOLIVIÁBAN
Több nemzetközi hírügynökség - köztük a BBC, az Associated Press és a Reuters - egyaránt arról számolt be, hogy két magyar áldozata van a bolíviai Santa Cruz-ban csütörtök hajnalban kibontakozott tűzharcnak. A bolíviai hírszerzés már korábban figyelmeztette Evo Morales elnököt egy lehetséges merényletre, így mielőtt elutazott volna az ALBA (Bolívari Alternatíva Amerika Népei Számára) soron következő, venezuelai csúcstalálkozójára, felhatalmazta alelnökét a szükséges lépések foganatosítására. Morales Caracasba érkezve pedig már úgy nyilatkozott, hogy a Bolíviából kapott rendőrségi információk szerint közel félórás tűzpárbaj bontakozott ki a védelmi erők és egy öttagú nemzetközi bérgyilkos csoport között, melynek befejeztével három feltételezett merénylő vesztette életét, kettőjük pedig magyar állampolgár. Morales szerint a tervezett merénylet hátterében az ellenzék áll, mely már visszahívó népszavazással és polgári puccs kirobbantásával is igyekezett véget vetni elnökségének - tudósított a Reuters. (kitekinto,2009.aprilis17)
Evo Morales bolíviai elnök csütörtökön, Venezuelában bejelentette: külföldi zsoldosok, köztük magyarok, merényletet terveznek ellene, de a biztonsági erők ezt meghiúsították, és közben három embert lelőttek, kettőt pedig letartóztattak. A harmadik halott az ír állampolgárságú Dwyer Michael Martin. A letartóztatottak egyike is erdélyi magyar, a bolíviai sajtó szerint neve Tóásó Előd. A bukaresti külügyminisztérium a Krónika kérdésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az értesüléseket. A szaktárca sajtóosztálya annyit közölt: vizsgálják a médiában megjelent információkat. Álvaro García Linera bolíviai alelnök a sajtónak nyilatkozva "szélsőjobboldali fasiszta ideológiát" követő csoportnak nevezte a bandát. Állítása szerint ennek tagjai a felelősek két bolíviai közéleti személyiség - egy miniszter és egy bíboros - háza ellen elkövetett robbantásos merényletért. A bandatagok holmijai között talált névjegyzék tanúsága szerint kiszemelt célpontjaik között szerepelt több Santa Cruz-i politikus. Kifürkészték továbbá Evo Morales elnök személyi biztosítási rendszerét azzal a céllal, hogy meggyilkolják - állította García Linera. Mind Marcos Farfán miniszterhelyettes, mind az alelnök azt állította, hogy a három "zsoldost" tűzharcban lőtték le a rendőrök. Az El Deber ezzel szembeállítja a helyszínen készült fényképeket; ezek tanúsága szerint mindhárman aludtak, amikor agyonlőtték őket, és még a közelükben sem volt fegyver. Eduardo Rózsa Flores, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd az iwiw.hu közösségi portál szerint ismerték egymást.
Az erdélyiek
Magyarosi Árpád 1981. február 4-én született Marosvásárhelyen. Általános iskolai tanulmányait a Maros megyei Szovátán kezdte, majd Budapesten folytatta további két intézményben. Csakúgy, mint Eduardo Rózsa-Flores, Magyarosi is tagja volt a Magyar Iszlám Közösségnek, valamint megalapítója a Székely Légiónak. Utóbbi az alapító szerint sportklubként működik, bár egyes román lapok szerint a Légió valójában székely paramilitáris szervezet, mely "az önállósulásra készülő régió védelmezésére" jött létre. Magyarosi Árpádhoz hasonlóan a sajtóhírek szerint őrizetbe vett Tóásó Előd is Szovátán végezte általános és középfokú tanulmányait. Ezt követően Magyarországon, a Berzsenyi Dániel Főiskolára és Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre járt - derül ki az iwiw-re feltöltött adatlapjáról. A románul, angolul és spanyolul beszélő fiatal férfi lakóhelyeként Brazíliát jelölte meg. Tóásó Előd munkájáról azt írta, hogy "szabadúszó, ahol kellek ott leszek".
A bolíviai szál
Rózsa-Flores Eduardo 1960-ban született a bolíviai Santa Cruz-ban. 1975-ben költözött családjával Magyarországra. Hallgatója volt a Kossuth Lajos Katonai Főiskolának, de diplomát 1989-ben a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán szerzett. Ő volt az ELTE utolsó KISZ-titkára. 1991-ben újságíróként érkezett az akkori Jugoszláviába, Zágrábba. 1991. augusztus 28-án Eszéken első külföldi önkéntesként jelentkezett a Horvát Nemzeti Gárda soraiba. Részt vett Szentlászló védelmében és a szeptemberi eszéki csatákban, harcolt Vukovárnál. Közben Flores az akkor már a különleges erők parancsnokaként megkapta a horvát állampolgárságot, és Franjo Tudjman horvát elnök őrnaggyá léptetette elő. 1993-ban ezredesi rendfokozatot kapott. Háromszor sebesült meg a fronton. Eduardo Rózsa-Floresnek hét verseskötete jelent meg Magyarországon, és önmagát alakította Fekete Ibolya Chico című 2002-es dokumentum-játékfilmjében, amely elnyerte a 33. Magyar Játékfilmszemle fődíját. 2003-ban áttért az iszlám hitre és a Magyar Iszlám Közösség alelnöke lett. A férfi saját bevallása szerint "élete és halála" is Allahról szólt. (kronika.ro, 2009.apr.17)
Nem nyomozhatunk a Bolíviában
megölt magyarok ügyében
"Semmi keresnivalójuk az
európai hatóságoknak Bolíviában"
Az AFP információira hivatkozva az El Nuevo Herald arról számolt be, hogy Evo Morales bolíviai elnök szerint "Írországnak, Horvátországnak és Magyarországnak nincs hatásköre nemzetközi nyomozást kérni" az állítólag ellene tervezett merénylettel vádolt három megölt, illetve két fogva tartott külföldi ügyében. Moralest felháborítja, hogy a három európai ország olyan "terroristákat" véd, akik gyilkossági szándékkal érkeztek a dél-amerikai országba. Az elnöki palotában adott sajtóértekezlet során kijelentette, hogy nem érti, hogyan lehet olyan embereket védelmezni, akik egy másik ország elnökének életére törnek: "ez rendkívül súlyos, azt kell hinnem, hogy ők [a három európai ország] küldték őket [az öt gyanúsítottat] ide azért, hogy támadást intézzenek a demokrácia ellen" - idézte az elnököt a TeleSUR. A bolíviai kormány továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint egy santa cruz-i hotelben akartak rajtaütni a feltételezett merénylőkön, akik azonban heves tűzharccal reagáltak a rendőri akcióra. A helyzet tisztázása érdekében a hét elején a horvát küldöttség is megérkezett La Paz-ba, a TeleSUR azonban arról számolt be, hogy a delegáció még mindig nem kért hivatalos állásfoglalást Morales kormányától, valamint arról, hogy Balázs Péter magyar külügyminiszter nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az európai állampolgárok "belpolitikai harcok áldozatai lettek." Közleménye szerint Evo Morales nem tart egy esetleges nemzetközi nyomozástól sem, mivel "országának nincs titkolnivalója." Arra viszont kíváncsi, hogy ki támogatta anyagilag a gyanúsítottakat, hiszen a "terroristák nem ingyen dolgoznak". Kormánypárti találgatások szerint az ellenzék "bérelte fel őket", a területi autonómiáért küzdő ellenzéki vezetők szerint azonban még mindig rendkívül homályosak a múlt csütörtöki tűzharc körülményei. (kitekinto, 2009.apr.22)
