RÓZSÁNAK HIÁNYZOTT A SIKERÉLMÉNY
Fordítsuk meg ezt a történetet és képzeljük el, hogy valamelyik európai országban megjelenik egy idegenekből szerveződött csoport, akik hónapokig hotellokban laknak. Hobbijuk és szórakozásuk az, hogy lőgyakorlatra járnak. Kapcsolatuk van az akkori kormányellenes ellenzékkel. Vezetõjük ki-be szaladgál az országból és gyanús személyekkel tart kapcsolatot. A helyzetet még élezi, hogy az országban polgárháborús hangulat uralkodik. Amikor leleplezik a fegyveres csoportot, akkor a külföldi barátaik hatalmas zenebonát csapnak, hogy a fegyveres csoport ártatlan és életbenmaradt tagjaikat engedjék szabadon. Nem kellenek nyomozói talentumok ahhoz, hogy megállapítsuk: A fegyveres bandát valakik pénzelték, mert egyiküknek sem volt vagyona. A banda valószínűleg várt arra, hogy a segítőik kirobbantanak egy fegyveres felkelést és akkor ők is bevetésre kerülnek. Készenlétben tartották õket. Rózsa-Flores amatőrizmusára vall, hogy állandóan népszerűsíteni igyekezett önmagát. Fegyverrel a kezében, az asztalon és az ágyban. Hiányzott neki a sikerélmény. Hogy antikommunista volt? Ugyan már. Õ aki KISZ-titkár korában szimpátiatüntetést szervezett Kádár János lakásánál? Hitvallása közül felmutatta a zsidó-keresztény-muszlim vonalat. Ugyan mi következett volna utána? Egy zaklatott kalandor volt, de leginkább zsidó. Ha hazafinak érezték magukat, talán nem lett volna mit tenniük Magyarországon vagy Romániában? Az őket támogatók vérvonala mindent elárul. (1hozzászólás) Kép: Rózsa Kommandante egyik tanítványával, a zsidó Gáspár Dániellel
