FELADATOT KAPOTT
AZ ENSZ IS
Előd ügyvédei összeállítottak egy, az ügy szabálytalanságait összefoglaló 24 oldalas dokumentumot, amelyet Dénes Editék az ENSZ emberi jogi bizottságának, az ügyvédek pedig az unió bolíviai külképviseletére is eljuttattak, az Előd sérüléseit rögzítő videóval együtt. Tóásó és társai a bolíviai hatóságok szerint Evo Morales elnök meggyilkolására készültek. A múlt héten az ENSZ részéről ketten meghallgatták Elődöt és a rajtaütés másik túlélőjét. Tadicot. Százezer petíciót szeretnénk küldeni Moralesnek, hogy engedje szabadon Elődöt. Eddig háromszázat kaptunk vissza kitöltve. Többen jelezték, maguk küldik azt el Bolíviába – teszi hozzá Dénes Edit. (kemma.hu,júl.13,részlet)
Miközben újból terroristák robbantgatnak Boliviában, amelynek eredményeként sok sérült lett, aközben nehezen tudjuk elképzelni azt, hogy a hazai körök által folyamatosan diktátornak, gyilkosnak nevezett Morales elnök majd Magyarországról küldött aláírási papírokat fog olvasgatni, miközben a választási előkészületekek lázában ég az oszág. Egy évvel ezelőtt viszont gyújtogató ellenzékiek akarták lángba borítani Boliviát és ebben az időben már Rózsa-Eduka is nagy útjára készült, csak azt nem tudta, hogy ez lesz az utolsó fellépése. Ámbár az is előfordulhat, hogy a hivatalnak címett feladói nevek esetleg majd mondanak valamit a boliviai hatóságoknak, amiből rájöhetnek arra – amit eddig is tudtak -, hogy a magyar állampolgárságú terroristáknak elég széles és kiterjedt hazai támogatóik voltak és vannak. Hiába kerestük a boliviai sajtóban és a világlapokban, hogy a megtudjunk valami hírt a fenti ENSZ vizsgálat eredményéről, fejleményeiről, de nem találtunk erről semmit. Addig is, hogy ne unatkozzon a hazai olvasó és első kézből kapjon beszámolót, a teljesen tévedésből boliviai börtönbe került Tóásó tanár úrról, az ő élményeit adta közre a kemma.hu oldal, július 13-án. Kép: Fiúka egy pár évvel ezelőtti felvételen, ahol társaival sárban fetrengve szórakoztak, a koncertek szüneteiben, másik képen Fiúka Boliviában egy helyi ünnepi rendezvényen.
Börtönnapló, negyedik rész
Egy gitár került a szekcióba, s miután mindenki megérintette a „nagy kincset”, elért hozzám is. Én akaratlanul a „Nothing else matters” című szám első pár pengetését játszottam, amit még anno Fiúka (Magyarosi Árpád, a kommandós rajtaütés erdélyi áldozata - a szerk.) tanított meg nekem. A hatás váratlan volt, a jelenből a múltba kerültem, újraéltem az összes gitáros ingert, amelyet Fiúkával éltem át. S aki ismeri Őt, s engem, az tudja, hogy sok ilyen élményünk volt. Három éves korunktól élt a barátság, amely kisebb, nagyobb időre megszakadt, de soha véget nem ért. S most, ahogy a gitár kikerült a kezemből ... visszakerültem a jelenbe a tudattal, Fiúka nincs többé. A hátába kapott golyó – a kép a szemeim előtt. S átfut a kérdés – „Miért Ő, Miért nem én?”, „Miért nem élünk mindketten?” – keresztül rajtam, de megül valahol a szívem, s a gyomrom között egy gombócként, mint egy csomó, amely tudom, sokszor fel fog törni, keresztül a torkomon, az orromon, a számon, hangtalanul, de soha többé ettől a csomótól szabadulni nem fogok. S ahogy ez a csomó, mint egy spárga csúszik kifelé – mint akinek tudata van – érzékeli, hogy a másik vége a belsőmben van, odakötözve a szívemhez. Arra kényszerít, hogy a számat teljesen kitátsam, s mint az ordító ember, hangtalanul a levegővel együtt a csomó, az érzés, a gombóc kitörni látszik, az orrcimpámba érzem a csípős, kesernyés szagát, a könnyeim elszabadulnak és esőcseppként folynak végig az arcomon. A levegővel együtt, elfogy a „spárga” vándorlása is, rájövök, hogy megint nem szabadulhatok tőle, s ez végig fogja kísérni az éjszakáimat életem végéig, sosem szabadulva tőle, s a megalázó helyzettől félve örökké magányt keresve ebben. (kemma.hu)
CSINÁLJANAK KIÁLLÍTÁST A KÉRELMEKBŐL
Nagyon nagy segítséget nyújt Tóásó Előd nővére a Bolívia-i nyomozó hatóságoknak azzal, hogy aláírásgyűjtésbe fogott és személyesen küldi ki azon magyar állampolgárságú emberek nevét és címét, akik szimpatizálnak az "állítólagos" terroristákkal. Ezzel nagyban megkönnyítik az ottani nyomozást. Az ügy pikantériája még ennek a gyűjtőív kiküldési akciónak, hogy személyesen Evo Moralesnek van címezve, aki ellen tervezték a gyilkosságot. Tehát kézhez kapja azok neveit, címeit, akik ezen gyilkossági-tervvel egyetértettek. Én Evo Morales helyébe nyilvános kiállítást rendeznék ezen magyarországi kérelmekből, amelynek a „BUMERÁNG” címet adnám. (1hozzászólás)
