Rózsa-Eduardó hazai zsidótábora tovább gyártja a hamis legendákat. Ehhez egy apró adalék a Rózsa-Eduardó szellemiségét fölvállaló oldalról. Az egész csak arról szól, ha nincsenek tények és bizonyítékok, akkor előjövünk egy jó kis mesével. Ma már egyre világosabban látszik, hogy Rózsa-Eduardó azért húzott el gyorsan Magyarországra a 90-es évek elején, mert akkor már a nemzetközi brigádjának túl nagy híre lett és büdös lett neki a helyzet. Abban az időben kezdődtek meg a hágai vizsgálódások az egész térséget elborító háborús bűnök miatt. Rózsa-Eduardó a legjobb helyre jött vissza, hiszen előte már jól ismerte a hazai kommunista viszonyokat és a zsidó lapok tárt karokkal várták a „háborús hőst”. Ebből a sajtómesékből élt évekig. Vissza lehet keresni hány lapban szerepelt akkor Rózsa és miket adott elő saját magáról. Ma már jól tudjuk, hogy semmi sem úgy volt, ahogy előadta.A Rózsa Flores Eduardo elleni vádak margójára
Néhány nappal ezelőtt, bizonyos Julio César Alonso spanyol újságíró megjelentetett egy írást, miszerint Rózsa Flores Eduardo pszichopata volt, és azért ment Bolíviába, hogy ott polgárháborút kreáljon. César Alonso (aki Eduardoval haditudósítóként találkozott Eszéken) mindezt a la paz-i Canal 7 bolíviai televíziónak és a Radio Patria Nueva adónak nyilatkozta hosszasan. Cesar Alonso elmondta: gyakorlatilag 15 éve ismerte és követte figyelemmel Rózsa nyomát, aki - szerinte időnként újságírónak álcázva, valójában fanatikus gyilkosként - tíz nemzetközi konfliktusban vett részt. Szerinte az, ami április 16-án Santa Cruz Las Americas szállodájában történt, az sokaknak Svájctól kezdve Horvátországon, Bosznián, Koszovón át egészen a szudáni Darfurig igazságszolgáltatás volt Rózsa Floresnek a zsoldosai élén elkövetett bűneiért. Eduardo a Mocskos háború című könyvében részletesen kitér Julio César Alonso spanyol „újságíró” horvátországi látogatására. Eszerint Julio César Alonso Clerigue két portugál társával 1991. december 22-én érkeztek Horvátországba. Pár nap elteltével Eszékre utaztak és felvették a kapcsolatot az Eduardo vezette Első Nemzetközi Egységgel (ENE). César Alonsoék arra is engedélyt kaptak, hogy pár napot az ENE-nél, azokkal együtt tölthessenek. A három újságíró hamar Eduardoék bizalmába férkőzött, mi több, annak a lehetőségét is kilátásba helyezték, hogy csatlakoznak a Nemzetközi Egységhez. Ez utóbbi szándékuk komolyságának jeleként járőrözési akciókban vettek részt (az egyikőjük fegyvert is kért, illetve kapott), az egyik portugál - aki korábban hazája hadseregének valamelyik különleges osztagában teljesített szolgálatot - segítséget nyújtott az ENE tagjainak közelharcképzésében, Alonso pedig, mint „tapasztalt tábori orvos” az egészségügyi részleg munkájához járult hozzá. Pár nappal később spanyol „barátunk” - többek között spanyol hírszerzési adatokra hivatkozva - kiemelt jelentőségű információkkal látta el Edut, egy Eszék elleni, megsemmisítő erejű szerb támadással kapcsolatban. Alonso ráadásul egy másik hírrel is szolgált: figyelmeztette Eduardot, hogy meg akarják öletni. Hova tovább, a figyelmeztetésen túl konkrétumokat is közölt a parancsnokkal. 1992. január 9-én az újságírók hirtelen eltűntek. Nem csatlakoztak az ENE-hez és az általuk nyújtott információk sem állták meg a helyüket…Julio César Alonso Clerigue és az egyik portugál februárban mégis, újfent támadásba lendültek, azonban nem fegyverrel és nem az ENE oldalán, hanem a sajtó útján és az Első Nemzetközi Egység, valamint Eduardo ellenében. A legkülönfélébb rágalmakkal illették az ENE-t. A teljesség igénye nélkül: zsoldosok, fasiszták, ultraklerikálisok, kalandorok, útonállók, rablók és degeneráltak gyülekezete, akik a „háború utáni újjáépítés nyereségeinek megosztásában érdekelt nemzetközi üzelmek” szolgálatában állnak; kapcsolatot tartanak illegális fegyverkereskedőkkel; a Nemzetközi Egység tagjai „szabad rablás jogával” bírnak; stb. Rózsa Florest súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolta Alonso. Miután kikiáltotta saját magát „Eduardo Flores ügyészének” azt állította, hogy Eduardo „legalábbis parancsot adott Robert Christian Würtemberg svájci újságíró meggyilkolására”. Würtemberg az ENE tagja volt és egy járőrözés folytán ölték meg, 1992. január 5-én. Alonso egy másik újságíró halálával kapcsolatban is felvetette Edu felelősségét. Paul Jenks angol fotóst munkája során egy szerb mesterlövész lőtte le. Eduardo és egysége a front átellenes szárnyán, négy és fél kilométerre tartózkodott az esettől…Nos, ennyi… Úgy gondolom, hogy ezek alapján valamelyest megítélhető Alonso jelleme és tevékenysége. Ugyanazt teszi napjainkban Bolíviában, mint anno a jugoszláviai háború során. Vélhetően anyagi hasznok megszerzésében bízva összevissza hazudozik és rágalmaz. A következtetések levonását - a napokban megjelent cikkek és Edu fent kivonatolt visszaemlékezései alapján – az olvasókra bízom. (ellenkultura,2009,aug.1)
Kérdéseink:
1 Hol jelent meg a spanyol újságíró írása?
2 Rózsa a BBC tudósítójának is kiadta magát. Ugyan milyen alapon vették fel őt erre a BBC-nél? A két szép szeméért?
3 Hogy Rózsa hány nemzetközi harcban vett részt, azt még ő maga sem árulta el. Ugyan kik adnak hitelt ma már Rózsa meséinek?
4 Alonso mielőtt a horvátországi háborúba ment megfigyelni az eseményeket, előtte már több országban megismerte a rejtett zsoldosok és terroristák piszkos munkáját. Miért baj az, ha erről Horvátországban is meggyőződött?
5 Alonso minősítéseit az azóta eltelt idő igazolta, a Rózsa-féle nemzetközi brigádról. Rózsa családi hagyományok alapján folytatta nemzetközi terrorista tevékenységét, hiszen apja a spanyol polgárháborúban a vörösök oldalán volt, akárcsak Kepes András apukája. Kepes meg filmet csinált Rózsáról, akivel 15 évig volt meghitt baráti viszonyban. Rózsát nem kellett vádolni egyetlen országban sem, hiszen őt a tettei minősítették. Magyarországnak a nevét is bemocskolta. Miért kell nevetséges mesékkel Rózsa sötét és véres múltját kozmetikázni?
6 Alonsot anyagi haszonszerzéssel megvádolni? Ilyesmire csak a vak gyűlölködők képesek. Arra viszont banki kimutatások és kézzelfogható számlák vannak, hogy Rózsára és bandájára a megbízóik hány ezer dollárt költöttek. Most is dollárezrekre gyűjtenek a börtönben lévő Rózsa-csapat egyik tagjánál. Kell ennél több bizonyíték?
7 A horvátországi háborúban meggyilkolt külföldi újságírók tényét nem Alonsó hozta először nyilvánosságra, hanem a nyugati sajtó és ezek még a hazai lapokban is megjelentek annakidején. Ugyan ki ad hitelt Rózsa egyetlen sorának is, amit magáról vallott? Kép: Alonso , Rózsa lőgyakorlatai Boliviában
