Kép:RózsaA kormány hét hónapja erőteljesen kutatja a bolíviai-zsoldos Eduardo Rózsa cselekményeit, mellyel most az El Nuevo Dia újság is foglalkozik. Branco Marinkovic vállalkozó után kutatott az újság levéltárakban. Santa Cruzban augusztus 5-én megjelent cikkben a politikai helyzetet elemezték a Közel-Keleten. Itt jelent meg az, hogy keveredett ebbe a háborúba Rózsa? A cikk címe az volt "Mad Dogs (Őrült Kutyák) feldúlják Libanont". Egy nappal korábban, 2006 júliusában egy alakuló közgyűlésen Bolíviában 245 tagot választottak meg egy szervezetbe, a közvélemény-kutatások szerint. Ez volt az első bizonyíték Rózsára, aki 1960-ban született Bolíviában. Horvát az apja és az anyja bolíviai, de Budapesten telepedett le. Akkor jött Bolivába újra Rózsa, egy olyan időpontban, amikor saját hazájában a Morales kormány végre egy új földreformot hajtott végre és arra törekedtek, hogy a szántóföldek egyötödét a parasztok és indiánok között osszák szét, akiknek erre nagy szükségük volt. Rózsa hátteréről Bolíviában még annyit, hogy van egy nővére, Silvia Rózsa, aki aláírta az oszlopot, az új napon, Santa Cruzban. A cikk szerzőjét Eduardo Rózsának tulajdonítják. Ebből derül ki az első hivatalos kapcsolatota a helyi gazdasági szereplőkkel, akiknek a személyazonossága nem ismert. Létre kellett hozni erre a célra egy bírósági vizsgálatot, de ez rendszeresen elakadt Luis Tapia Pachi bíró miatt. „ Az usztasa kapcsolat”. Fontos a megértenünk hogy a háború Európában az elmúlt évtizedben, a huszadik században, amikor elfogadottak voltak az olyan fogalmak mint "etnikai tisztogatás". Ekkor humanitárius katasztrófák jöttek létre a világ más részein. Ebben a világban a fasiszták fasiszták, nem számít hogy hol születtek, milyen nyelven beszéltek, milyen volt a hajuk színe vagy mi volt a vallásuk - írta a bolíviai szellemi harcos Marcos Domic. Az „USZTASA KAPCSOLAT” kapcsolódik a belső polgárháborúhoz az atomizált Jugoszláviában, a '90-es években. Ehhez kapcsolódik valahogy a poszt-jugoszláv fasiszta Horvátország. Rózsa jelenléte Boliviában 2006 augusztus 5-től 2008 szeptember-október között kezdődött. Nincs bizonyíték arra, hogy mikor lépett be az országba titokban, egy európai zsoldos csapattal. Akik között Jugoszláv háborús veteránok is voltak. Santa Cruz választani fog mondta Rózsa egy újságírónak mielőtt elhagyta Magyarországot és ismét Bolíviába ment tavaly év végén. Brazíliából ment Bolívia és elkezdte szervezni a katonai milíciát, Santa Cruz megszerzéséhez. Rózsa Flores illegálisan lépett be a hosszú brazíliai határon Bolíviába. - mondta ezt bizalmasan Kepes András magyar újságírónak. Ha a kormány nem teszi lehetővé Santa Cruz autonomiáját, akkor Santa Cruz kész arra, hogy elszakadjon Bolíviától - mondta a magyar zsoldos. Ellentmondásos egy alak volt. Volt tudósító, költő és író és a horvát ultra-nacionalista milícia katonája. 2009. április 16-án Rózsa, aki a fegyveres csoport parancsnoka volt, arra törekedett, hogy a polgárháborút indítson ebben a régióban, hogy a kelet-bolíviai tartományoat elszakadásra bírja Bolíviától. A rendőrségi tűzharc közben halt meg egy helyi hotelben, Santa Cruzban. A rendőrség egy fegyverarzenált talált aznap az Expoferia kiállítás üzleti részében, Santa Cruz központjában, a várostól 900 mérföldre keletre La Paztól. Rózsa kiszolgált külföldi zsoldosokat tartott Bolíviában. A kutatás által lefoglalt bizonyítékokat bemutatták. Rózsa két társát a magyar Előd Toasot és Hungate Mario Tadicsot elfogták. Szintén egy helyi kapcsolatuk volt Ignacio Villa Vargas, "az Öreg". Helyi elemzők szerint a csoportban olyan veteránok is voltak, akik a Jugoszlávia-i, Horvátország-i és afrikai harcokban már résztvettek felvették a kapcsolatot a fasiszta horvátokkal. Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták a robbantásaikat. Marinkovic az idei év második negyedévben kapott idézést. Marcelo Soza ügyész folytata nyomozást és tanulmányozott többszáz képet és begyűjtött információkat Rózsa lefoglalt számítógépéről. Beidézte Marinkovicot, hogy tisztázza szerepét a fegyveres sejt pénzzel támogatásában. Marinkovicot azzal vádolják, hogy a fegyveres polgári csoportokat támogatta 2008 augusztus- szeptemberében. Repülőtereket, csővezetékeket akartak robbantani, kormányzati hivatalokat kirabolni Santa Cruz, Beni, Pando és Tarija tartományokban. Azzal a céllal, hogy megdöntsék Morales kormányát. De Marinkovic nem hajlandó a hatóságoknak tanúvallomást tenni arról, hogy a Rózsa -ügyben milyen szerepe volt.. Marinkovic, üzletember és politikis 2007 és 2009 között a Santa Cruzért alapítvány elnöke volt. Radikális ellenfele Morales elnöknek. Pachi Tapia bíró azzal szerzett hírnevet magának, hogy az archiválási folyamatoknál hallotta Marinkovic ügyeit, de elhallgatta. A kormány azzal vádolja a bírót, hogy válaszoljon az a gazdag üzletember ügyeire. (ABI,szept.3)
